A hatékony energiafelhasználás

Például egy épület szigetelése lehetővé teszi, hogy kevesebb fűtési és hűtési energiát használjon fel a hőkomfort eléréséhez és fenntartásához. A fénykibocsátó diódás izzók, fénycsövek vagy természetes tetőablakok beépítése csökkenti az azonos szintű megvilágítás eléréséhez szükséges energiamennyiséget a hagyományos izzók használatához képest.

Az energiahatékonyság javulása általában hatékonyabb technológia vagy gyártási folyamat[2] bevezetésével vagy az energiaveszteségek csökkentésére szolgáló, általánosan elfogadott módszerek alkalmazásával érhető el. Az energiahatékonyság javítására számos motiváció létezik. Az energiafelhasználás csökkentése csökkenti az energiaköltségeket, és pénzügyi költségmegtakarítást eredményezhet a fogyasztók számára, ha az energiamegtakarítás ellensúlyozza az energiahatékony technológia bevezetésével járó többletköltségeket.

Az energiafelhasználás csökkentését az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása problémájának megoldásaként is tekintik. Az épületek, az ipari folyamatok és a közlekedés energiahatékonyságának javítása 2050-re harmadával csökkentheti a világ energiaszükségletét, és hozzájárulhat az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mérsékléséhez. Egy másik fontos megoldás a kormányok által irányított energiatámogatások megszüntetése, amelyek a világ országainak több mint felében a magas energiafogyasztást és a nem hatékony energiafelhasználást segítik elő.

Az energiahatékonyságot és a mondják, és a fenntartható energiahierarchiában kiemelt prioritást élveznek. Sok országban az energiahatékonyságot nemzetbiztonsági szempontból is előnyösnek tekintik, mivel csökkenthető vele a külföldről származó energiaimport mértéke, és lassíthatja a hazai energiaforrások kimerülésének ütemét.

Egyszerűsített elektromos hálózat energiatárolással

Az energiahatékonyság költséghatékony stratégiának bizonyult a gazdaságok építésében anélkül, hogy szükségszerűen növelné az energiafogyasztást. Kalifornia állam például az 1970-es évek közepén kezdett energiahatékonysági intézkedéseket bevezetni, többek között szigorú hatékonysági követelményeket tartalmazó építési szabályzatot és készülékszabványokat. Az ezt követő években Kalifornia energiafogyasztása egy főre vetítve megközelítőleg változatlan maradt, miközben az USA országos fogyasztása megduplázódott.

Stratégiájának részeként Kalifornia az új energiaforrásokra vonatkozó "betöltési sorrendet" vezetett be, amely az energiahatékonyságot helyezi előtérbe, a megújuló energiaforrásokat a második helyre, az új fosszilis tüzelésű erőműveket pedig a legutolsó helyre. Olyan államok, mint Connecticut és New York, kvázi állami zöld bankokat hoztak létre, hogy segítsenek a lakó- és kereskedelmi épületek tulajdonosainak az energiahatékonysági korszerűsítések finanszírozásában, amelyek csökkentik a kibocsátást és a fogyasztók energiaköltségeit.

Az ipari környezetben "bőséges lehetőség van arra, hogy a világítási, ventilátor- és szivattyúrendszerek esetében az energia és a költségek 70-90%-át, az elektromos motorok esetében 50%-át, az olyan területeken pedig, mint a fűtés, hűtés, irodai berendezések és készülékek, 60%-át megtakarítsuk". Általánosságban elmondható, hogy az USA-ban ma felhasznált villamos energia akár 75%-a is megtakarítható lenne olyan hatékonysági intézkedésekkel, amelyek kevesebbe kerülnek, mint maga a villamos energia, ugyanez igaz az otthoni környezetre is.

Az energiatermelékenység, amely az áruk és szolgáltatások egységnyi energiabevitelre jutó teljesítményét és minőségét méri, származhat vagy a termeléshez szükséges energia mennyiségének csökkentéséből, vagy az áruk és szolgáltatások mennyiségének vagy minőségének növeléséből ugyanabból az energiamennyiségből.

Előnyök

Az energiafogyasztó szemszögéből nézve az energiahatékonyság fő motivációja gyakran egyszerűen a pénzmegtakarítás az energiavásárlás költségeinek csökkentése révén. Emellett energiapolitikai szempontból már régóta megfigyelhető az a tendencia, hogy az energiahatékonyságot egyre szélesebb körben elismerik "első üzemanyagként", ami azt jelenti, hogy képes helyettesíteni vagy elkerülni a tényleges tüzelőanyagok fogyasztását.

A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint az 1974-2010 közötti időszakban az energiahatékonysági intézkedések alkalmazásával több energiafogyasztást sikerült elkerülni a tagállamokban, mint amennyit az egyes tüzelőanyagok - beleértve a kőolajat, a szenet és a földgázt - fogyasztása jelent. Ezen túlmenően már régóta elismerték, hogy az energiahatékonyság az energiafogyasztás csökkentésén túlmenően más előnyökkel is jár. Ezen egyéb, gyakran többszörös előnyöknek, társelőnyöknek, járulékos előnyöknek vagy nem energetikai előnyöknek nevezett előnyök értékének egyes becslései szerint ezek összesített értéke még a közvetlen energetikai előnyökénél is magasabb.

Az energiahatékonyság ezen többszörös előnyei közé tartoznak például az éghajlatváltozás hatásainak csökkenése, a levegőszennyezés mérséklése és az egészségi állapot javulása, a beltéri körülmények javítása, az energiabiztonság javítása és az energiafogyasztók árkockázatának csökkentése. E többszörös előnyök pénzbeli értékének kiszámítására módszereket dolgoztak ki, beleértve például a szubjektív összetevőjű (például esztétikai vagy kényelmi) javítások esetében a választási kísérlet módszerét és a Tuominen-Seppänen módszert az árkockázat csökkentésére. Ha az elemzésbe bevonják, az energiahatékonysági beruházások gazdasági haszna jelentősen magasabbnak bizonyulhat, mint a megtakarított energia értéke.

Készülékek

Lásd még: zöld számítástechnika, napelemes lámpa, energiatakarékos lámpa és energiafelhasználás hatékonysága

A modern készülékek, mint például a fagyasztók, sütők, tűzhelyek, mosogatógépek, ruhamosók és szárítók, lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint a régebbi készülékek. Egy ruhaszárítókötél felszerelése jelentősen csökkenti az egyén energiafogyasztását, mivel a szárítógépét kevesebbet használja. A jelenlegi energiatakarékos hűtőszekrények például 40 százalékkal kevesebb energiát használnak, mint a hagyományos modellek 2001-ben.

Ezt követően, ha Európában minden háztartás lecserélné a több mint tízéves készülékeit újakra, évente 20 milliárd kWh villamos energiát takarítanának meg, és így közel 18 milliárd kg CO2-kibocsátást csökkentenének. A McKinsey & Company 2009-es tanulmánya szerint a régi készülékek cseréje az egyik leghatékonyabb globális intézkedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

A modern energiagazdálkodási rendszerek az üresjáratban lévő készülékek energiafelhasználását is csökkentik azáltal, hogy egy bizonyos idő után kikapcsolják vagy energiatakarékos üzemmódba kapcsolják őket. Számos országban az energiahatékony készülékeket energiafelhasználási címkézés segítségével azonosítják. Az energiahatékonyság hatása a csúcsigényre attól függ, hogy mikor használják a készüléket. Például egy légkondicionáló berendezés több energiát használ délután, amikor meleg van.

Ezért egy energiahatékony légkondicionáló nagyobb hatással van a csúcskeresletre, mint a csúcsidőn kívüli keresletre. Egy energiahatékony mosogatógép viszont több energiát használ a késő esti órákban, amikor az emberek elmosogatnak. Ennek a készüléknek alig vagy egyáltalán nincs hatása a csúcsidőszaki keresletre. A 2001-2021 közötti időszakban a technológiai cégek a hagyományos szilíciumkapcsolót az elektromos áramkörben gyorsabb gallium-nitrid tranzisztorokkal váltották fel, hogy az új kütyük a lehető leghatékonyabb energiafelhasználásúak legyenek. A gallium-nitrid tranzisztorok azonban drágábbak. Ez jelentős változás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.